Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


FONTOSABB PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE

104. Ferkai A., "Pagoda a Mátrában", In: Dr. Fajcsák Györgyi és Dr. Kelényi Béla (szerk.), Sanghay - Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között, Budapest: Hopp Ferenc Múzeum, 2017.

103. Ferkai A., "Gondolatok a Csontváry-múzeum ötletpályázata kapcsán", Jelenkor 59:(9) 16 p. (2016)

102. Ferkai András, Vámossy Ferenc, Winkler Gábor , Lővei Pál, "Molnár Farkas. Molnár Farkas életművének nagymonográfiája" című, az MTA doktora címért benyújtott értekezésének vitája, Építés-Építészettudomány 43: (1-2) (2015) pp. 119-157.

101. Ferkai A. (szerk.), KÖZTI 66. Egy tervezőiroda története I. 1949-1991, (szerkesztő és szerző) Budapest: Vince KIadó, 2015.

100. A. Ferkai, "In Search of a Forgotten Architect: Stefan Sebök 1901-1941" (könyv recenzió), Centropa 14:(2) pp. 218-220. (2014)

99. Ferkai A., Farkasdy Zoltán építészete, Budapest: HAP Tervezőiroda Kft. 2014. 285. oldal

98. Ferkai A., Fischer-villa. Egy modern épület megújulása, Budapest: Országos Bírósági Hivatal. (magyar és angol nyelven). 43. oldal 2014

97. Ferkai A., “City Analysis: Social Committment or Cold Professionalism? The Case of Hungary”, In: Evelien van Es, Gregor Harbusch, Bruno Maurer, Muriel Pérez, Kees Somer, Daniel Weiss (Ed.), Atlas of the Functional City. CIAM 4 and Comparative Urban Analysis, 2014. Zürich: Van Eesteren­ Fluck & Van Lohuizen Stichting, gta Archiv der ETH Zürich. Uitgeverij Thoth, Bussum. ISBN 9789068686487. pp. 222-233.  

96. Ferkai A., „Lakógépből parasztházba? Ízlésváltozás a harmincas évek magyar lakóház-építészetében”, In: Szász Antónia – Kirzsa Fruzsina (szerk.), A kultúra rejtelmei. Kapitány Ágnes köszöntése, Bp., 2013. MAKAT-L’Harmattan. 231-245.

95. Ferkai A., "Villaépítészet a két világháború között", In: Puhl Antal (szerk.), Magyarország híres villái, Prága, 2013: Foibos Books. 97-152. Angol változata: Antal Puhl (Ed.), Great villas of Hungary, Prague, 2013: Foibos Books. 97-152.

94. Ferkai A., Sokan, kis helyen – új kötet a hazai többlakásos házakról (Recenzió Lévai Kanyó Judit: Többlakásos házak, 2012, Bp.: Terc című könyvéről), Műértő  16: 1 (2013. január), 9.

93. Ferkai A., Jánossy György kiállításának megnyitóbeszéde, Magyar Építőművészet 2012. 4. p. ??

92. Ferkai A., Fényben úszó világ. A Pannohalmi Főapátság Szent Márton templomának felújításáról, Metszet 2012. 6. (2012. november-december) 15-23.

91.  Ferkai A. „Budapest noir“. Recenzió Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor: Budapest a diktatúrák árnyékában. Titkos helyszínek, szimbolikus terek és emlékhelyek (Bp. Jaffa, 2012) című könyvéről. Magyar Tudomány 173: 12 (2012), 1529-1532.

90. Ferkai A., Az árumintavásár és a modern építészet, In Székely Miklós (szerk.) Opus Mixtum 1. Budapest, 2012.  pp. 92-99.

89. Ferkai A., Előszó, in: Horányi Éva (szerk.), Art deco és modernizmus. Lakásművészet Magyarországon 1920-1940, Bp., 2012. Iparművészeti Múzeum (kiállítási katalógus)

88. Ferkai A., Molnár Farkas, Bp., 2011. Terc.

 

 

 

 

 

 

 

87.  Ferkai A., „Anyagfilozófiák“, Építés – Építészettudomány 39. kötet, 3-4. szám, pp. 209-218.

86.  Ferkai A., „A Bauhaus utóélete a magyarországi építészet néhány példáján” in: Bajkay Éva (szerk.) A művészettől az életig. Magyarok a Bauhausban, Pécs, 2010. 344-357.

85.  Ferkai A., „Molnár Farkas családiház-tervei a berlini Bauhaus-archívumban”, Artmagazin 37, 2010. 1. 68-71.

84.  A. Ferkai, „National identity in Hungarian architecture and the shaping of Budapest”, Hungarian Studies Vol. 24. (2010) No. 2. 181-188.

83. Ferkai A., Modern házak, Bp., 2009, Városháza. A Mi Budapestünk sorozat.

82. Ferkai A., „A modern után“ és „Átépítések“ In Lévai-Kanyó Judit (szerk.) Családi házak, Bp., 2009, Terc.  

81. Ferkai A., „A jövő nemzedék egészsége fontosabb minden stíluskérdésnél“. Építészek a falukutatásban és a népi szociográfiában a két háború között. Kommentár 2009. 1. 21-35.  

80. Ferkai A., „A modern mozgalom színhasználatáról“. Magyar műemlékvédelem. A Műemlékvédelmi Tudományos Intézet közleményei. XIV. Bp., 2007. pp. 279-284.  

79. Ferkai A., „Bevezető“ (tanulmány). In Horányi Éva (szerk.) Kozma Lajos modern épületei, Bp., 2006,  pp. 10-23. 

78. Ferkai A., „A stockholmi Erdei temető“ Intérieur 2006. október

76-77. Ferkai A.,Szerep- és stílusváltások az 1980-as és 1990-es évek magyar építészetében“ In Magyar Tudománytár 6. kötet:  Kultúra, Bp., 2006. 447-468., illetve In Gyönyörű ez a nap. A nyolcvanas és a kilencvenes évek magyar művészete – történet és elmélet. (szerk: Markója Csilla és Vajdovich Györgyi) Bp. 2003. MAOE. 

75. Ferkai A., Lakótelepek. Bp. 2005. Városháza. A Mi Budapestünk sorozat.

74. Ferkai A. (szerk.), Gulyás Zoltán építészete. Bp. 2005. HAP Hungaro-Austro Plan Iroda (HAP Galéria)

73. A. Ferkai, „Is Life a form of Art? Remarks on the mentality of two Central-European architects.“ Cahiers d’études hongroises 2004/2005. 12. 24-28. 

72. Ferkai A., „Vizuális kultúra és építészet“. Bátori Zsolt, Horányi Attila (szerk.) Vizuális kultúra Konferencia. MIE Vizuális Kultúra Kutatócsoport. Bp. 2004. (CD-ROM) 

71. Ferkai A., Űr vagy megélt tér? Építészettörténeti írások. Bp. 2003. Terc Kft.               

70. A. Ferkai, „Epilogue: A Case Study.“ Centropa. A Journal of Central European Architecture and Related Arts (New York, USA) Vol.3, Number 1. January 2003. pp. 10-12. és életrajzok Breuer Marcelről, Molnár Farkasról, Forgó Pálról, Lichtenthal Ernőről, Szabó Lászlóról, Weiner Tiborról, Forbát Alfrédről, Sebők Istvánról, továbbá a Műhely és az Atelier iskoláról. pp. 13-26. 

69. Ferkai A., „Modern koncepciók a magyar építészetben 1930 körül“. Kerékgyártó Béla (szerk.),  Hely és jelentés. Tanulmányok az építészetről és a városról. Bp. 2002. Terc Kiadó.  

68. Ferkai A., 50 épületről címszó In Lőrinczi Zsuzsa (szerk.), Magyarország. Vidéki építészeti kalauz. Bp. 2002. 6 BT kiadó. 

67. Ferkai A., Tanulmány a téglaépítészetről a Turányi Gábor - Máté Gábor féle „Tégla/Brick“ magyar és angol nyelvű katalógusban (N&n Galéria, 2002. december 18.) Bp. 2002. Stalker Stúdió. [2-3.] oldal. 

66. Ferkai A., „Ten years after. Turányi Gábor építészetéről“. In: Ferencz István, Nagy Tamás, Turányi Gábor építészete (A Velencei Biennálé magyar pavilonjának katalógusa magyar, olasz és angol nyelven). Bp. 2002. pp. 188-191.

65. A. Ferkai, „Tendenze razionalistiche nell’architettura del primo dopoguerra“ Rassegna 2002. 1. pp. 54-61. 

64. Ferkai A., „Űr vagy megélt tér? Gondolatok az építészeti térről“ Pannonhalmi Szemle X.2. 2002. pp. 19-27.

63. Ferkai A., „Még-modern, újra-modern, más-modern? Fogalomtisztázó séta a cimkék erdejében.“ Octogon 2002. 4. pp. 72-73.

62. A. Ferkai, „Modernity or Modern Imagery?“ In: Conference Proceedings. The Seventh DOCOMOMO Conference. Image, Use and Heritage: the Reception of Architecture of the Modern Movement. Paris, 2002. (a konferencia 2002. szeptemberében zajlott, a kiadvány 2006-ban jelent meg)

61. Ferkai A. (szerk.), Jánossy György építőművész Bp. 2001. 6 BT kiadó. (előszó, két tanulmány és kronológia szerzője) 

60. Ferkai A. (szerk.), (szerzők: Branczik Márta, Ferkai A., Hajdú Virág, Molnos Attila, Oláh Éva): Pest építészete a két világháború között. Bp. 2001. Modern Építészetért Kht kiadása. (előszó, két tanulmány és az épület-címszók 50%-ának szerzője)

59. Ferkai A., „A XX. század magyar építészetének néhány sajátossága“. In XXI. Országos Műemléki Konferencia, Szeged, 2001. szeptember 12-16. Szeged, 2001, KÖH-Szeged Megyei jogú Város Önkormányzata

 

 

58. Ferkai A., „A műemlékvédelem táguló körei“. Lővei Pál (szerk.) A műemlékvédelem táguló körei. Bp. 2000. OMvH. pp. 4-10. (továbbá 8 épület, illetve épületegyüttes leírása a katalógusban)

57. Ferkai A., „A modern mozgalom épületeinek műemlékvédelme“. Arc 5. 2000. pp. 22-35.

56. Ferkai A., „A mérhető és a mérhetetlen. Megjegyzések az ötvenes és hatvanas évek építészetéről“. Arc 4. 2000. pp. 82-98.

55. A. Ferkai A, „Hungary“. In Dennis Sharp, Catherine Cooke (Ed.), The Modern Movement in Architecture. Selection from the DOCOMOMO Registers. Rotterdam, NL. 2000. 010 Publishers. p. 122.

54. A. Ferkai, „Budapest 1927-37, Neues Bauen in Budapest“. In Eve Blau and Monika Platzer (Ed.), Shaping the Great City, Modern Architecture in Central Europe 1890-1937.  Német változatban: Mythos Grosstadt. Architektur und Stadtbaukunst in Zentraleuropa 1890-1937. Munich D, London, New York. 1999. Prestel Verlag. pp. 178-180.

53. A. Ferkai, „Die Entwicklung den ungarischen Architektur zwischen 1910 und 1965“. In: Baustelle: Ungarn. Neuere ungarische Architektur. Berlin  1999. Akademie der Künste. pp. 6-14. 

52. A. Ferkai, „Cottage versus Block of Flats. The Sub-urbanization of Budapest“. In Gyula Ernyey (Ed.), Britain and Hungary. Contacts in Architecture and Design during the Nineteenth and Twentieth Centuries. Essays and Studies. Bp. 1999. Hungarian University of Craft and Design. pp. 151-170.

50-51. A. Ferkai, „Hungarian Modernism in Architecture“. In Ray McKenzie, Christian Hermansen (Ed.), Brave New Worlds. An exhibition of Modern Architecture in Scotland and Hungary 1930-1950. Glasgow, 1999. pp. 12-15. Magyar változata: Szép új világ. Modern építészet Skóciában és Magyarországon 1930-1950. Bp. 1999.

48-49. A. Ferkai,: „Hungarian Architecture between the Wars“ and „Hungarian Architecture in the Postwar Years“ . Chapter 11 and Chapter 12 in Dora Wiebenson and József Sisa (Ed.),  Architecture of Historic Hungary. Cambridge USA and London, 1998. MIT Press. A könyv átdolgozott magyar fordítása:  Ferkai A., „Építészet a két világháború között“ és „Építészet a 2. világháború után“. 11. és 12. fejezet In Sisa József és Dora Wiebenson (szerk.), Magyarország építészetének története. Bp. 1998. Vince Kiadó.

47. A. Ferkai,  „Recording and Preserving the Modern Heritage in Hungary“. In: Allen Cunningham (Ed.), Modern Movement Heritage – A Challenge to Manage. London, UK 1998. Spon and Thomson Professional. pp. 44-49.

46. A. Ferkai, „Pre and Post-1945 Public Housing in Hungary: Dilemmas about Their Listing and Preserving“. In: Conference Proceedings. Fifth International DOCOMOMO Conference. Vision and Reality. Social Aspects of Architecture and Urban Planning in the Modern Movement. Stockholm, 1998. pp. 245-247.

45. A. Ferkai, „Away from the Extrems (Remarks on Hungarian Modernism)“. Zlaty Reľ (CZ, Prága) 18. 1998 tél. pp. 10-15.

44. Ferkai A., „Budapest, szalagváros. Acsay László és Masirevich György I.díjas terve Budapest újjáépítésére 1945-ben“. Budapesti Negyed 18-19. 1997 tél – 1998 tavasz. pp. 143-152.

43. Ferkai A., (bevezető tanulmány és 100 épületről címszó) In Lőrinczi Zsuzsa, Vargha Mihály (szerk.), (szerzők: Ferkai A., Gerle János, Vargha Mihály): Építészeti kalauz. Budapest építészete a századfordulótól napjainkig. Bp. 1997. 6 BT kiadó.

42. Ferkai A., Üzletportálok. Bp. 1997. Városháza. A Mi Budapestünk sorozat

41. Ferkai A., „Mi a lényeges az építészetben? Heinz Bienefeld (1926-1995) életművéről“. Magyar Építőművészet (továbbiakban: MÉ) 1996. 2. pp. 24-27.

40. Ferkai A., „Hivatalos építészet a Horthy-korszakban“. In: XX. századi műemlékek és védelmük. (A 26. Egri nyári egyetem előadásai. Jelentősen kiegészített szöveg). Bp. 1996. pp. 117-122.

39. A. Ferkai, „Entre nostalgie et modernité. L’entre-deux-guerres“. Monuments Historiques  (F, Párizs) 201. 1996. március-április. pp. 75-78.

38. A. Ferkai, „The Lesson of Eastern Europe“. In: Conference Proceedings. Fourth International Conference of DOCOMOMO. Universality and Heterogeneity. Bratislava. 1996. pp. 56-59.

37. Ferkai A., Buda építészete a két világháború között. Bp. 1995. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet kiadása.

36. A. Ferkai, „Internationalismus, Regionalismus, Nationalismus“ In: Europa, Europa. Das Jahrhundert der Avantgarde in Mittel-, und Osteuropa. (szerk.: Ryszard Stanislawski, Christoph Brockhaus) Bonn, 1994. Kunst- und Ausstellungshalle der Bundesrepublik Deutschland. 2. kötet. pp. 50-54.

35. Ferkai A., „Rimanóczy Gyula családi házairól“ In Hadik András, Hajdú Virág, Prakfalvy Endre és Ritóok Pál (szerk.), Rimanóczy Gyula (1903-1958). Bp. 1994. OMvH Magyar Építészeti Múzeum. pp. 13-23.

34. A. Ferkai, „The Misery of Small East-European States in the Mirror of Architecture“. Piranesi (SLO, Ljubljana) 1994. 4. pp. 94-99.

33. Ferkai A., „Viták a nemzeti építészetről 1930-39“. Építés- Építészettudomány XXVI. 3-4. 1994. pp. 255-278.

32. Ferkai A., „Ajánlás Lessner Manó munkáihoz“ 1994. 6. pp. 37-38.

31. Ferkai A., „A társasház mint a budapesti lakóházépítés megújításának egyik módja“. Ars Hungarica 1993. 1. pp. 61-76.

30. Ferkai A., „A sztálini építészetről“. In: György Péter és Turai Hedvig (szerk.),   A művészet katonái. Sztálinizmus és kultúra. Bp. 1992. Corvina Kiadó. pp. 24-33.

29. Ferkai A., István Mária, Slézia József (szerk.), Új magyar iparművészet felé. Válogatás a magyar iparművészet dokumentumaiból 1899-1947. Bp. 1991. Magyar Iparművészeti Főiskola Szakelméleti Kutatócsoport. (kiadó által felkért könyvszerkesztés)

28. Ferkai A., „Forbát Alfréd első megvalósult családiházáról“. Ars Hungarica 1991. 2. pp. 221-228.

27. Ferkai A., „Szigor és érzékenység“ I-II. ART magyar melléklete 1991. 6 és 7. szám p. 8.

26. Ferkai A., „A nemzeti problematikája a két világháború közötti építészeti gondolkodásban“. In: Keserű Katalin (szerk.),  Sub Minervae Nationis Praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből  Németh Lajos 60. születésnapjára. Bp., 1989. ELTE Művészettörténeti Tanszék.

25. Ferkai A., „Nemzeti építészet a polgári sajtó tükrében“. 1920-1930. Építés- Építészettudomány XXI. 3-4. 1989. pp. 331-363.

24. Ferkai A., „Építészet, környezetkultúra“. In: Elméleti konferencia. Bp., 1989. Tölgyfa füzetek.

23. Ferkai A., Konsztantyin Melnyikov. Bp. 1988. Akadémiai Kiadó. Architektúra sorozat.

21-22. A. Ferkai, „After the Darkness. Architecture and politics in post-war Europe“. World Architecture (UK, London) 1989. 3. pp. 86-91.; uaz németül: „Nach der Sonnenfinsternis“. ARCH+ (D, Achen) 103. 1990. április. pp. 77-83.

20. Ferkai A., „Magyar építészek Európában“. Nyelvünk és Kultúránk 73. 1988. december. pp. 59-64.

19. Ferkai A., „Kós Károly élete ház is. Mai magyar építészek vallomásaiból. Tiszatáj 1988. 11. pp. 76-77.

18. A. Ferkai, „Farkas Molnár 1897-1945. Der Klassiker des ungarischen Funktionalismus“. Architese 1988. 1. (CH) pp. 29-32.

17. Ferkai A., „Amilyen a portál…“ Ipari Forma 1988. 1. pp. 1-5.

16. A. Ferkai, „Zwischen Ost und West. Zur ungarischen Architektur im 20. Jahrhundert.“ Architese (CH, Zürich) 1987. 3. pp. 47-55.

15. Ferkai A., „Le Corbusier és Magyarország“. 1987. 6. pp. 50-51.

14. Ferkai A., „Iskolák a két világháború között“ 1987. 3. pp. 21-24.

13. Ferkai A., „Három városi ház“. 1987. 2. pp. 3-4.

12. Ferkai A., „Az utóbbi évek magyar építészetéről“. Művészet 1986. 9. pp. 8-15.

11. Ferkai A., „Elszámolás az üzletportálokról“. Budapest 1985. 10. pp. 26-28.

10. Ferkai A., „Negyven év magyar építészete“. 1985. 2. pp. 22-27., valamint Látóhatár 1985. 10. pp. 208-219.

9.  Ferkai A., „Megjegyzések a Kozma-évforduló ürügyén“. 1984. 6. pp. 44-46.

8.  Dévényi Tamás, Ferkai A., „Rimanóczy Gyula (1903-1958)“. 1984. 3. pp. 36-42.

7.  Ferkai A., „Budapesti üzletportálok“. 1983. 3. pp. 40-45.

6.  Ferkai A., Dévényi Tamás, „Kereskedelmi kultúra a 30-as években a Stühmer Rt. példáján“. 1983. 2. pp. 56-57.

5.  Ferkai A., „Telefonfülkéinkről“. 1983. 1. pp. 55-57.

4.  Dévényi Tamás, Ferkai A., „Rimanóczy Gyula (1903-1958)“ Opeion Ifjúsági melléklet 1982. 2. pp. 13-21.

3.  Dévényi Tamás, Ferkai A., „Janáky István (1901-1966)“ Opeion Ifjúsági melléklet 1982. 1. pp. 10-17.

2.  Ferkai A., „Szociális építkezések a századfordulón Budapesten“. 1980. 4. pp. 60-63.

1.  Ferkai A., Dévényi Tamás, „Kirakatpolitika“ (a budapesti üzletportálokról) Budapest 1979. 10. pp. 6-10.